A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása izgalmas vitát váltott ki a művészvilágban: tekinthető-e az AI által generált művészet valóban művészinek? Míg egyesek szkeptikusan, mások úttörő új médiumként tekintenek a mesterséges intelligenciával létrehozott művészetre.
Először is lássunk néhány érdekes esetet.
Ez a kép ("Théâtre D'opéra Spatial") szeptember 5-én megnyerte a 2022-es Colorado State Fair éves képzőművészeti versenyét, és ezzel az egyik első mesterséges intelligencia által generált kép lett, amely ilyen díjat nyert.
Az Obvious "Edmond de Belamy" című AI műalkotása 2018-ban a New York-i Christie's aukciósházban 432 500 dollárért kelt el - jóval a 7000-10 000 dolláros becsült értéknél magasabb áron.
Ezek után a példák után tehát fel kell tennünk a kérdést, hogy mit tekintünk művészetnek?
Mit nevezünk művészetnek?
Platón a művészetet "mimézisnek" tekintette, és értékelte, hogy a művészet képes a valóság pontos utánzására. A romantika kora a művészet érzelmeket közvetítő és kiváltó képességére helyezte a hangsúlyt. Kant hangsúlyozta, hogy a művészetet a struktúra és a forma alapján kell megítélni, és ez a nézet a 20. században az absztrakt művészet térhódításával egyre nagyobb teret nyert. George Dickie elmélete szerint a művészet státuszát a művészeti világban - például múzeumokban vagy galériákban - való jelenléte adja, kiemelve annak kontextuális jellegét, hogy mit tekintünk művészetnek. Íme a művészet AI definíciója: a művészet olyan alkotásokat foglal magában, amelyek képzeletet, ötleteket vagy technikai készséget fejeznek ki.
A hagyományos definíciók azonban nem kritika nélküliek. Például a kizárólag az ábrázolásra (mimézisre) való összpontosítás kizárja az absztrakt művészetet, egy olyan mozgalmat, amely megkérdőjelezte a hagyományos fogalmakat azzal, hogy a formát és az érzelmeket helyezte előtérbe a realista ábrázolással szemben. Hasonlóképpen, a dadaista mozgalom is megkérdőjelezte a művészet definícióját azzal, hogy hétköznapi tárgyakat épített be a munkáiba.
A mesterséges intelligencia megjelenése a művészetben
A mesterséges intelligencia által generált művészet magában foglalja az algoritmusok és a gépi tanulás használatát olyan műalkotások létrehozásához, amelyek a gyakorlatlan szem számára megkülönböztethetetlenek lehetnek az emberi kéz által alkotott műalkotásoktól. Ezeket az AI-rendszereket történelmi műalkotások hatalmas adathalmazain képzik ki, mintákat, stílusokat és technikákat tanulnak, amelyeket aztán újszerű módon alkalmazhatnak új művek létrehozására.
Az emberi tényező a művészetben
A művészetet hagyományosan az emberi érzelmek, gondolatok és perspektívák kifejeződésének tekintik. Ez egy olyan médium, amelyen keresztül a művészek a legbelsőbb érzéseiket közvetítik, történeteket mesélnek el, vagy társadalomkritikát gyakorolnak. Az emberi érintés a művészetben nemcsak az alkotás fizikai aktusát foglalja magában, hanem a mű mögött álló szándékot, kontextust és érzelmeket is. Vegyük például Edvard Munch A sikoly című művét. A kavargó ecsetvonások és a torz alak az egzisztenciális rettegés érzetét keltik, ami Munch saját szorongásait tükrözi.
Az AI perspektíva
A mesterséges intelligencia művészetének támogatói azzal érvelnek, hogy a művészet létrehozásának folyamata magában foglalja az innovációt, a kísérletezést és a képességet, hogy valami esztétikailag kellemeset vagy gondolatébresztő dolgot hozzon létre - olyan tulajdonságokat, amelyeket a mesterséges intelligencia bizonyíthatóan elért. Rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia teljesen új perspektívákat és stílusokat hozhat létre, amelyek mentesek az emberi elfogultságtól és korlátozásoktól, így kitolva a művészi kifejezés határait.
Egy kulcsfontosságú vita középpontjában azonban a kreativitás fogalma áll. A kritikusok szerint a mesterséges intelligencia nem rendelkezik tudattal és az érzelmek átélésének képességével, így nem képes valódi kreativitást vagy érzelmi mélységet kölcsönözni a művészetnek. Azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott művészet csupán a képzett adatok kifinomult remixe, amelyből hiányzik az emberi alkotásból származó szándékosság és lélek.
A kreativitás kérdése
A mesterséges intelligencia által generált művek "valódi" művészetként való kezelése ellen szóló egyik központi érv a kreativitás fogalma körül forog. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia nem rendelkezik tudattal és nem képes érzelmeket átélni, így nem képes valódi kreativitást vagy érzelmi mélységet kölcsönözni a művészetnek. Azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet csupán a betáplált adatok tükörképe, és hiányzik belőle az emberi alkotásból származó szándékosság és lélek.
A kollaboratív középút
Egy kialakulóban lévő nézőpont értéket lát az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködésében a művészeti alkotás folyamatában. Itt a mesterséges intelligencia olyan hatékony eszközként szolgál, mint az ecset vagy a kamera, amelyet a művészek új kreatív területek felfedezésére használhatnak. Refik Anadol médiaművész mesterséges intelligencia-algoritmusokat használ, hogy lenyűgöző vizuális képeket hozzon létre, amelyeket nagyméretű installációiba épít be. Az így létrejövő művészet a mesterséges intelligencia képességeivel kiegészített emberi látás terméke, áthidalva a technológia és a hagyományos művészet közötti szakadékot.
A kulturális hatás
Függetlenül attól, hogy ki hol áll a vitában, tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet jelentős hatást gyakorol a művészeti világra. A művészeket, kurátorokat és a közönséget arra készteti, hogy újragondolják a művészet és a kreativitás természetét. Ez az elmozdulás nemcsak a művészi kifejezés horizontját tágítja, hanem fontos beszélgetéseket is indít a technológia életünkben betöltött szerepéről és a kulturális tájképünk alakításának lehetőségéről.
Konklúzió
Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet "valódi" művészet-e, talán nincs végleges válasz, mivel végső soron a művészet definíciójától függ. Az azonban egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia és a művészet metszéspontja gazdag párbeszédet indít el a kreativitásról, a szerzőségről és a művészi kifejezés jövőjéről. Ahogy tovább kutatjuk ezt a feltérképezetlen területet, rájöhetünk, hogy a művészet igazi szépsége abban rejlik, hogy képes fejlődni, alkalmazkodni és inspirálni - függetlenül az eredetétől.
Az AIMadeForYou-nál úgy gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet, ha emberekkel együttműködve jön létre, mindenképpen művészetnek minősül. Az emberi művész a saját látásmódját, szándékát és érzelmi mélységét hozza be az alkotási folyamatba, irányítja a mesterséges intelligenciát és formálja a végső műalkotást. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés teljesen új művészeti stílusok és kifejezési formák létrehozását teszi lehetővé, kitolva a művészet határait.
Mi a véleményed? A mesterséges intelligencia művészete a jövő, vagy csupán egy újdonság?